Ha megkérdezte valaki, mindig azt válaszoltam: "Nem, én tényleg nem szoktam álmodni!" Két hónapja azonban rájöttem, hogy reggelente el tudom kapni a darabkákat az éjjeli agymenéseimből.
   
    Ha eleget töprengek a reggeli buszon - és nem zökkent ki egy karambol a Körúton - néha értelmes történek kerekednek ki belőlük. Közös vonásuk a személyes problémáim betüremkedése, és mindenféle lehetetlen dolog ill. történés.

    Gondoltam, miért ne dokumentálnám őket?